Sziasztok! Amint látjátok kinyillik az oldal megint, újult erővel :) De mostanában kicsit kevesebbet fogok jönni mivel tanulnom is kell, és még persze kollégista is vagyok :( De amit tudok jövök, és hozok nektek az én kis életemről egy beszámolót, és ajándékokat :)  Remélem örülni fogtok neki :) 
A kinézet kicsit sötét lett, de most ehhez volt kedvem, remélem nem bánjátok :)

Olvassátok el, érdemes :)
Ma nagyon sokat elmélkedtem a szerelmen és a barátságon...hogy melyik fontosabb...És igazából arra jutottam,hogy a szerelem...majd mindjárt le is írom,hogy miért... Nos nézzük: a szerelmed,a tényleg nagy nagy szerelmed akár örökké melletted is állhat,és ha minden úgy jön össze,és esetleg összeköltöztök,összeházasodtok ő mindig ott lesz melletted,a közeledben,elmondhatsz neki bármit,ápol,ha rossz napod van,vagy beteg vagy...szeretget,elhalmoz minden jóval,megpróbálja az összes kérésed teljesíteni... A barát viszont,van,egyszer belép az életedbe,ugyan úgy,mint a nagy szerelem,de viszont nem feltétlenül marad meg sokáig...lehet eltart évekig,de mikor eljön az ő életébe is valaki,aki fontos lesz,akkor hanyagol,ha neked is van valakid,akkor ez a hanyagolás kölcsönös lesz...vagy,ha közös suliba jártok és esetleg végeztek a sulival,már nem beszéltek annyit,eltelnek évek,egyre jobban eltávolodtok,esetleg más városba költöztök...és mi lesz? semmi...volt,nincs...ugyan úgy,mint egy mit sem érő kapcsolat,egy mit sem érő emberrel...persze mikor volt jó volt,neki is elmondhattál akármit,vele is elhülyültél...meg minden,de elmúlt...szóval teszem fel a kérdést?Melyikre is van nagyobb esély,hogy sokáig melletted marad?Életed végéig?Ki fog a halálos ágyadnál virrasztani,akinek te vagy a mindene,vagy,akinek már a saját családja a mindene?hm?na látjátok...szerintem fontos a barátság,de az nem tart örökké vagy még lehet évekig se,lehet a szerelem se,de ott nagyobb az esélyünk rá...

Sziasztok. Máris jövök az első blogbejegyzésemmel, amint látjátok a címből 'mélypont utáni élet' igen, most volt az életemben egy mélypont. Hogy miértis?! Pasitéma. Megismerkedtem egy sráccal, találkozunk összejöttünk, mindig elvoltunk, sokat voltunk együtt, azt mondta,hogy szeret, és én elhittem neki, de mégsem?! Eltelt 2 hét ebből a kapcsolatból, és ő FÉSZEN szakított.. úristen. sok mindenki mondta,hogy milyen az ilyen ember, aki szemtől szemben nem meri megmondani,hogy vége.. Dehát ezvan. Emésztettem magam egy- két napig. A barátok nagyon sokat segítettek, nem hagyták ,hogy nagyon magamba zárkózzak. Állandóan viditottak, nevetettek. Ez nagyok jól esett tőlük. Mára már semmi bajom sincs. Egy pasiért nem érdemes sírni.. Mert ahogy mondja egy idézet is ' pasi és busz után sose fuss, mindig jön a következő ' ez a pasi is elment, de majd jön a következő. :)  Nem szabad megállni egynél, mert örülni fog neki,hogy mi lányok annyira hülyék vagyunk ,hogy csak ő kell, és senki más.. DE ő csak egy jót röhög rajtunk ,ne adjuk meg neki azt az esélyt,hogy kiröhöghessen, ennyit nem érnek! Majd idővel megtalálja mindenki az ő maga kis párját :) Akit az isten nem neki szánt. úgysem fogja hagyni,hogy vele lehess. Nemigaz? Elég irónikus :) Majd még jelentkezem. Sziasztok :)

Hey Guys! Az oldal megnyitja kapuit :)  Erre vártam már mióta,csak nem tudtam mi legyen az oldalt címe, és hát timebomb.gp lett. Ez egy fiatal lány mindennapjairól fog szólni. Gyertek vissza mindennap. Sziasztook!